Első nap az agárdi Testvértáborban
A „Vigyázó kéz” Gyermekvédelmi Egyesület immár XXII. alkalommal szervezte meg a más-más ellátási helyen nevelkedő, vér szerinti testvérek egyhetes táborát. Az agárdi Pákász-tanya tökéletes helyszínnek bizonyult, mind a tó közelsége, a szobák száma, az étkezés és a biztonságos udvar, az abban kialakított focipálya, homokozó, hinták felszereltsége alapján.
A 4-16 év közötti állami gondoskodásban nevelkedő testvérek gyermekotthonokból, nevelőszülőktől érkeztek Budapestről, Isztimérről, Perkátáról, Pátyról, Polgárdiból, Ősiből, Velencéről, Zichyújfaluból és Székesfehérvárról.
Hétfőn ebéd előtt érkeztek a gyermekek Agárdra, így a 9 szoba elfoglalása után már fogyaszthattuk is az ebédünket. Fagyizás és átöltözés után fürödni indultunk a Velencei tóra. Több táborlakónk most volt először élő vízben, ami félelmet is keltett bennük. De társaik hancúrozását Ők is követték egy idő után, főleg, hogy voltak vízi játékok, karúszók, úszógumik is. Késő délután iskolázott kutyák érkeztek a Kutyasétáltatás Veszprémtől, akik az engedelmességi és őrző védő feladatokat tökéletesen tudták bemutatni a gyermekeknek. Majd egy olyan németjuhász kutya bemutatója következett, aki nemsokára a rendőrség munkáját fogja segíteni. Ő már nagyon komoly feladatokat is megtanult, és ennek egy részét láthattuk is. Este csapatépítési játékokkal, és a 10 év alatti táborlakóknak meséléssel zártuk a napot. Így a gyermekek elalvásával nem is volt gond. De a kamasz korúakkal, naponta késő éjszakáig beszélgettünk az Őket foglalkoztató dolgokról. Ilyenkor csak rájuk tudtunk figyelni.
Játszva tanultak biztonságot a gyerekek a Vigyázó kezes Testvértáborban
Második nap reggelét szabadtéri tornával kezdtük, melyet Ildikó néni vezetett. Reggeli után a székesfehérvári Tranzit Szolgálat munkatársai élménypedagógiai módszerekkel, közösségfejlesztési programokkal a fiatalokat érintő függőségekről (számítógép, internet, telefon, koffein, nikotin, alkohol…) tartottak interaktív foglalkozást.
Mivel mi felnőtt kísérők nem lehettünk jelen, ezért egy fiatal résztvevő írásos beszámolóját másolom be”a Tranzit Szolgálat 2 tagja látogatott hozzánk Székesfehérvárról. Lefoglaltak minket rendesen, játékokkal, beszélgetéssel. Majd a függőségekről tanultunk, és felpróbálhattunk különböző szemüvegeket, amik megmutatták, hogyan lát egy olyan ember, aki alkoholt ivott, vagy éppen drogot fogyasztott (marihuána, fű).
Ebéd és fürdőzés után a Fejér Megyei Rendőrkapitányság Rendészeti Ig. Közrendvédelmi Osztályától Magasi Attila cr főtörzs zászlós, kiképző és a 10 éves karatés Attila érkezett hozzánk, akik először hétköznapi élethelyzetekben előforduló gyermekek közötti konfliktusokat mutattak be kisfilmen, majd a lehetséges jó, és a rossz megoldások közül választhattak a táborlakó gyermekek. Amelyekről elbeszélgettünk. Befejezésül karate bemutató következett, ahol megtanultuk, hogy milyen fontos az önfegyelem, az összpontosítás és a stabil állás. „Attila bácsi megmutatta mit kell tennünk, mikor valaki bánt minket, majd a fia segítségével Kyokushina lépéseket mutatott be. A végén mindenki kapott fényvisszaverős karkötőt, matricát és csokit is. Nekünk nagyon tetszett a küzdő és a bemutató (a gyerekek utána is próbálgatták a lépéseket, amit Julcsi nénivel – aki tud karatézni – egész héten gyakoroltunk). „ A gyerekek biztonságérzetének javítása érdekében fontosnak tartjuk, az önvédelmi ismeretek fejlesztését.
Harmadik nap a harmónia napja volt
A harmadik napot is tornával kezdtük, de ezt már Szandra vezényelte le – ez keményebb testedzés volt, mint előző nap -. Reggeli közben már megérkeztek vendégeink, a Székesfehérvári Rendőrkapitányságtól Majer László r századosok és Gazdag Andrea. Kisgyermekeknek is szóló oktató kisfilmek levetítésével is segítettek a tábor lakóinak elsajátítani a fürdőzés szabályait, az értékeink védelmét, a közlekedési szabályokat gyermekszemmel. Ehhez kapcsolódott a 9 nagy kockából álló puzzle, amiből közlekedési táblákat rakhattak ki, nagy lelkesedéssel a gyermekek. A közlekedési táblák jelentéséről ismertetőt is hallhattak, mivel a legfontosabbakat már a kerékpárosoknak, rollerrel közlekedőknek is ismerni kell.
Ebéd után ismét Velencei-tavi fürdőzés következett, majd a nagy dinnyeevés. Közben megérkezett délutáni vendégünk Paréj Gabriella, aki segítségével nemezlabdát készíthettek a gyerekek. Vacsora után sötétedésig az udvaron tartózkodtunk, volt aki a fára mászással ismerkedett Julcsi néni szelíd oktatásával, és a gyakorlatban is bemutatta milyen gyorsan a fa tetején tud teremni, mindenki ámulatára. A gyerekek 90 % még soha nem mászott fára, ami elsőre sokaknak elvette a kedvét, de ebből is sikerélmény lett.
Levente, Bazsi és Kincső a homokozóban játszott, Jani és Szintia pingpongoztak. A két Jázminunk hintázott, a többiek Szandra vezetésével a naplementében gyönyörködtek. Kedves olvasó, hát ezért a békés, harmonikus percekért érdemes megszervezni 22. x is a Testvértábort.
Negyedik nap a Testvértáborban
Ma magától, és vidáman keltek a táborlakó kicsik és nagyok. Mire Julcsi elkezdte a közös tornát, addigra Bazsi is kedvet kapott hozzá,…. és persze a többiek is.
Finom reggelink közben, már meg is érkeztek Székesfehérvárról Csanády Marikáék, akik a délelőttöt velünk töltötték. Méghozzá 3 különböző akvarellt is tudtunk az Ő segítségükkel festeni. „Megtanították nekünk a képek festésének néhány fortélyát.” Még a legkisebbek is kedvet kaptak az alkotáshoz, így 4-16 év közötti festőtanoncok a színek és virágformák világába merült el. Köszönjük még Bettinek és Szilviának is, hogy Marika nénivel tartottak ezen az igazi nyári napon. Az elkészült alkotásokból kiállítást rendeztünk szálláshelyünkön. Így mindenki kíváncsian szemlélte társai alkotását.
Marikáéktól elbúcsúztunk, és a gyümölcsevés után, gyorsan lementünk strandolni és homokvárat építeni a Velencei tóhoz, ahová velünk tartott Anett Veszprémből és Sárika Székesfehérvárról. A negyedik napra már összeszokott csapatott alkottak a Testvértábor tagjai. Nagy, vízi vidámság volt ebédig, ahová csak a gyerekek nógatása után sikerült időben érkeznünk.
Délután a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály egészségfejlesztő munkatársa Marton János a gyerekek egészségkultúráját fejlesztő játékos módszerekkel felvértezve érkezett, amikor is remek társasjáték segítségével ismereteket sajátíthattunk el egészségünk megőrzésével kapcsolatban. „Váltott csoportokban (külön a nagyok és külön a kisebbek) beszélgettünk a mikrobákról, kísérleteztünk a szappan hatásáról, illetve egészségünk megőrzésével kapcsolatos társasjátékkal játszhattunk. Részesei lehettünk egy nagyon látványos kísérletnek, egy láthatatlan, de UV-aktív anyaggal a kezünket beszennyezve megtapasztalhattuk, hogy bizony nem mindig sikerül alaposnak tűnő kézmosással sem eltávolítani a „rémes” anyagot a kezünkről.” Majd a mikrobákkal kísérletezhettünk, a kézmosás fontosságáról, a baktériumokról és az antibiotikumokról érthető információkat szerezhettünk. Oly annyira, hogy a legkisebbek is okosan tudtak válaszolni az ellenőrző kérdésekre.
A gyerekek kérésére ismét a Velencei-tónál töltöttük vacsoráig az időnket, ahová mostanra több pár hattyú és vadkacsa érkezett. Ezekről az állatokról, és a többi látható (sirályok, gémek, fecskék és a szúnyogok) élőlényekről is beszélgettünk. A végső kérdés az volt, hogy vajon kinek van elsőbbsége a tóban, és a vízparton. Nekünk, embereknek, vagy az „őslakos” állatoknak. A napot ma is meséléssel(Sárika és Anett), és beszélgetéssel zártuk, bár többeket közben elérte az álommanó. Anett és Sári csak ez után indult vissza otthonába.
Ötödik napunk vizittúrával és vonósnégyessel telt
Ma korán keltünk, még a reggeli tornát is kihagytuk, úgy reggeliztünk. 9 órakor az agárdi hajóállomásnál találkoztunk Expedíció Velencei-tó Tömegsport és Környezetvédő Egyesület tagjaival, Simon Györggyel, Pörgye Krisztinával, és akik biztonságos kenuikkal, szakvezetett vízitúra során ismertettek meg minket nem csak az evezéssel, de a tó élővilágával is. De előbb mindenki a maga méretére felvette a mentőmellényét, és egy tájékoztatót is hallhattunk – vízre szállás előtt – a legfontosabb biztonsági szabályokról és az evező használatáról. A gyerekek többsége még nem ült semmilyen vízi járműben, ezért bátorság kellett számukra még a beszálláshoz is. Egy fő kivételével, mindenki kért és kapott evezőlapátot, és meg is próbált egyszerre evezni - kisebb-nagyobb eredménnyel -, mert bizony, volt aki nem előre, hanem fékezésre használta a lapátot a többiek nemtetszésére. Egyedülálló élményt jelentett az ősi halászcsapások, titkos víziösvények közös felfedezése, a vízimadarak hangjának és röptének megfigyelése. Ehhez tökéletes járműnek bizonyultak a csöndesen sikló csapatkenuk. Túravezetőnk Pörgye Csaba a tó közepén válaszolt, a gyerekek és a felnőtt kísérők a túrával kapcsolatos kérdéseire. Kifelé jövet, már jobban ment a közös evezés, és kiszállva a kenukból friss pogácsát és a tó élővilágát bemutató képeslapot kaptunk ajándékba.
Vidáman beszélgetve indultunk a Pákász-tanya felé, mert már várt ránk a finom ebédünk.
Délután a székesfehérvári Alba Regia Szinfonikus Zenekar 4 tagja látogatott meg minket, Burján Gabriella vezetésével. Előadás előtt, már a hangolásnál lelkesen odaültek az előre elkészített székekre és hallgatták csendben a soha nem hallott zenét gyermekeink. Szimfonikus Zenekar tagjai közül Burján Gabriella hegedű,szólamvezető; Sárkány Katalin hegedű, Molnár Petra brácsa, Kárász András cselló koncertet adtak számunkra a kertben, amit nemcsak mi, de az agárdi Pákász-tanya összes lakója is nagy csodálattal hallgatott. Kivételes, interaktív élményben volt részük a gyermekeinknek, akik életükben először hallgathattak élő komolyzenét, egy kis magyarázattal az elhangzott darabok előtt és hangszerismerkedéssel a koncert után. A bátrabbak ki is próbálhatták az összes hangszert. Majd bepótoltuk a reggel elmaradt közös tornát Szintia vezényletével, sok-sok kör futással és a héten megtanult „vonatos” légző gyakorlatokkal.
Délután Paréj Gabi nénivel „kincseket” és titkos levelet kerestünk, amik megtalálása után Gárdonyi Géza után, citromlével láthatatlan leveleket írtunk, amit a gyerekek ámulatára a mécses hőjével elő tudtunk varázsolni. Ettől nagyon izgatottak lettek a gyerekek, így megnyugvásul meglátogattuk a tavat, de most a hangsúly a közös együttléten, beszélgetésen volt. Mindenki érezte, hogy vissza nem térő pillanatokat élünk át. A gyerekek nagyon visszafogottak, halkbeszédűek voltak. Csodálták a jöttünkre megjelenő hattyú- és kacsa családot, a naplementét.
Vacsora után még csapatversenyek voltak, amivel pontokat tudtak gyűjteni az egész heti szobatisztasági verseny pontjaikhoz a táborlakó gyermekek. Így ki is alakult az eredmény, melynek győztesei a sok-sok ajándék közül választhattak, amit magukkal is vihettek otthonaikba. A mai napot is közös mesehallgatással és beszélgetéssel zártuk.
A hatodik napon elérkezett a búcsúzás napja, de reggel még egy közös vidám torna és egy jó étvággyal elfogyasztott reggeli élménye adatott a Testvértábor lakóinak. Többen keveselték a 6 napot és maradtak volna még. Volt sírós és mosolygós gyermekarc, de ami közös volt az a kívánságuk, hogy jövőre veletek ugyanitt. Így legyen…….
https://www.szekesfehervar.hu/allami-gondozasban-elo-testverek-taboroztak-agardi-pakasz-tanyan