Akárcsak az előző évek Testvértáborai iránt, idén is nagy volt az érdeklődés a saját családjuk nélkül, más-más ellátási helyen nevelkedő 4-16 év közötti testvérpárok részéről. Így már, a  tavaszi meghirdetés után be is teltek a tábori helyek Agárdon a Pákász-tanyán. Már „csak” a forrásokat kellett megteremtenünk a megvalósuláshoz.

A tervezett létszámhatárt kicsit túlléptük, de meg kellett húznunk, mert nagy felelősség, hogy  az öt, illetve három felnőtt önkéntes szakember ne legyen túlterhelve a 19 gyerek felügyeletével. Kellő odafigyeléssel, empátiával, biztonságban és sok számukra szervezett programmal tölthették   az állami gondozott gyermek résztvevők a felhőtlen boldogság napjait  a székesfehérvári   „Vigyázó kéz” Gyermekvédelmi Egyesület által szervezett és megvalósított  XXIII. Testvértáborban.

Délelőttönként a táborlakók ismeretterjesztő programokon vettek részt, melyeket a  Székesfehérvárról érkezett  szakemberek vezettek:

Az első nap az ismerkedésé,  csapatépítési játékokkal, és a 10 év alatti táborlakóknak (80 %) meséléssel, diavetítéssel zártuk a napot. A kamaszokkal  késő éjszakáig beszélgettünk.

Második nap  délelőtt Pocsai Júlia és Teca néni vezetésével farost lemezre akril festékkel nyári, vízparti képet festettek a táborlakók Anett, Gitta, Ildikó néni, Julcsi és Magdi néni segítségével.  Itt a színek és a formák fejlesztése az elsődleges,  amit mi örömfestésnek nevezünk már évek óta. Idén is a végeredmény nagy önbizalmat adott a kevésbé magabiztos gyermekeknek is.

Harmadik nap  Velencei tavi felfedező sárkányhajó  túrán vettünk részt a több mint 20 fős csapatunkkal.  Amikor is, a vízi élőlények nyomába eredtünk.

A mindennapos,  délutáni fürdőzés után estefelé ismét kimentünk a tópartra, ahol  Paréj Gabriella vezetésével Rémes kalózkapitány meséi után  kincsek után kutattunk, és találtuk is meg a homokozóba elrejtve. A térkép, és a doboz kulcsa palackpostán érkezett a Velencei tó hullámain. És a sok-sok ásás és keresgélés után a megtalált kincsesláda telis tele volt különleges csokoládéval.

Közben nagyon sok időt töltöttek közös tevékenységgel, játékokkal a testvércsokrok. Élményeket, tapasztalatokat szereznek az együtt töltött idő alatt egymásról.  Fontos, hogy megértsék, és ha lehet el is fogadják, hogy miért is nevelkednek saját családjukon kívül, illetve más-más ellátási helyen.

 
Másnap a Fejér Megyei Rendőrkapitányság Rendészeti Ig. Közrendvédelmi Osztályától Magasi Attila cr főtörzs zászlós,  és a 11 éves fia a karatés Attila  érkezik hozzánk. Akik először hétköznapi élethelyzetekben előforduló gyermekek közötti konfliktusokat mutattak be, saját gyártású kisfilmen, majd a lehetséges jó, és a rossz megoldások közül választhattak a táborlakó gyermekek. A program befejezésül karate bemutató következett, ahol megtanulhattuk, hogy milyen fontos az önfegyelem, az összpontosítás és a stabil állás. Amelynek későbbi elsajátítása segíthet az önvédelemben is.

Következő nap délelőtt a  Fejér Megyei Kormányhivatal  Népegészségügyi Főosztály egészségfejlesztő munkatársa Marton János és Dávid Kata   a gyerekek egészségkultúráját fejlesztő játékos módszerekkel felvértezve érkezett  (az elmúlt évi táborokhoz hasonlóan),  amikor is interaktív  segítséggel ismereteket sajátíthattak el egészségük megőrzésével kapcsolatban. Majd a kézmosás fontosságáról, a baktériumokról és az antibiotikumokról  érthető információkat szerezhetnek a Testvértábor lakói.
 
Másnap kánikulai meleg köszöntött ránk, így egész napunkat – közkívánatra -  a Velencei tó partján, úszástanulással, fürdőzéssel, sár- és homokvár építéssel, és a hosszú beszélgetésekkel töltöttük.

A búcsúesten  Alba Regia Szinfonikus Zenekar 4 tagja látogatott meg minket, Burján Gabriella vezetésével. A művészek  vonósnégyes koncertet adtak számunkra a Pákász-tanya kertjében (a többi kempingező legnagyobb csodálatára). Kivételes élményben lehetett  részük a  Testvértáboros gyermekeknek, akik életükben először hallgathattak élő komolyzenét, egy kis magyarázattal az elhangzott darabok előtt, és hangszerismerkedéssel a koncert után.
 
Az utolsó napunkat,  még a szokásos  tornával és a megtanult légzőgyakorlatokkal kezdtünk, de reggeli után  már pakolással, a  gondozási helyre való készülődéssel telt. Volt olyan gyermek, akiért jöttek, de volt, akiket mi vittünk otthonukba. De minden gyermek – kivétel nélkül – még maradni szeretett volna pár napot  a Testvértáborban.


Köszönjük a szakemberek és a támogatók segítségét, hogy immár több mint két évtizede is meg tudjuk valósítani a Testvérek számára oly fontos nyári táborunkat.

Köszönjük az ébredéstől éjszakáig tartó Önkéntes szolgálatot  a székesfehérvári Masszi Magdolnának, dr. Szilágyi Júliának és a veszprémi Katona Gittának és Kisné Tóth Anettnek.

Janó Andorné Ildikó, elnök-táborvezető